Történet

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elkötelezetten támogatta a bírói utánpótlás felkészítését, a bírák és igazságügyi alkalmazottak továbbképzését. Felismerték, hogy a bírák, és a bírósági dolgozók képzésének korszerűsítése érdekében át kell alakítani a hagyományos oktatási formákat, amelyek már nem felelnek meg a modern felnőttképzéstől elvárt hatékony ismeretközvetítési követelményeknek. A képzést mind tartalmában, mind szervezetében magasabb szakmai színvonalra és az igazságszolgáltatási tevékenység intézményes támogatójának rangjára kell emelni.

Az OIT 2000-ben úgy határozott, hogy a képzési reformnak el kell indulnia, és célul tűzte ki, ha több költségvetési évet vesz is igénybe, egy saját továbbképző intézmény létrehozását. A 27/2000. (III.1.) OIT határozat, amely rendelkezett a Bíróképző Intézet létrehozásának előkészítéséről. A Fővárosi Bíróság elnöke a leendő intézet céljára átadta a vagyonkezelésében lévő Budapest, Tóth Lőrinc u. 6. szám alatti ingatlant, mely bezárása előtt óvodaként funkcionált. Rendelkezésre állt így egy igen magas értéket képviselő, központi fekvésű, kedvező adottságokkal bíró, ám kihasználatlan épület, amelynek felújítási és építési költsége a tervek szerint egy megyei bíróság teljes felújítási költségéhez hasonló nagyságrendű volt.

A 2001. június 20-21. napján Visegrádon megtartott elnöki értekezlet támogatta a magyarországi bírósági képzési központ létrehozatalát és egyetértett azzal, hogy 2002 júniusában kezdődjön meg a beruházás. Az OIT 9/2002. (III.6.) számú határozata engedélyt adott a tervpályázatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatására, amely alapján megindultak a tervezési munkálatok. A tervezési program a meglévő óvoda épület felhasználásával, annak az új funkció szerinti átalakításával és bővítésével határozta meg a bentlakásos oktatási intézményt. Az engedélyeztetési tervdokumentáció elkészültét, majd az építési engedély jogerőre emelkedését követően került lefolytatásra a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás. 2005. május 4-én dr. Lomnici Zoltán, az OIT elnöke dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével együtt ünnepélyesen elhelyezte az Magyar Bíróképző Akadémia (MBA) alapkövét, majd megkezdődött az építkezés.

A műszaki feladatok végrehajtásával párhuzamosan megkezdődött a képzési koncepció kidolgozása, melyet egy szakértői konzultáció készített elő. Egy PHARE twinning program keretében 2003-ban német szakértők megvalósíthatósági tanulmányt készítettek egy magyarországi bírósági képzési központ felállításához, valamint egy dokumentációs központ létrehozásához. A bíróságok a tanulmányokat részletesen véleményezték, és egyhangúan támogatták az új intézmény életre hívását. A szakértők véleményétől való eltérés egyedül abban mutatkozott, hogy a bíróságok nem az ügyészi szervezettel közös, hanem kizárólagos képző intézményt tartottak megvalósíthatónak.

A 190/2004. (X.5.) OIT határozat az új képzési irányelvek kimunkálásáról döntött, amelyek kijelölték a képzési reform célkitűzéseit és feladatait, meghatározta a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozatalával kapcsolatos feladatokat és azok ütemezését, a képzés súlypontjait, valamint jóváhagyta az intézmény 2006. szeptember 1-jén történő megnyitását. A 2004. október 27-29. napján Kehidakustányban megtartott elnöki értekezlet egyetértését fejezte ki a Magyar Bíróképző Akadémia előkészítésével kapcsolatban.

A lefektetett irányelvek szerint:

  • az ismeretközvetítési módszereket új alapokra kell helyezni, amely általános módszertani megújulást jelent,
  • ki kell dolgozni a bírói utánpótlás reformját, szabályozni szükséges a bírósági fogalmazók kiválasztásának eljárását, és hatékonyabbá kell tenni a fogalmazók és a titkárok felkészítését,
  • az intézményesített képzés célcsoportos oktatási koncepciókra épülve a bírósági szakemberek minél szélesebb körének kínáljon magas színvonalú továbbképzési lehetőséget,
  • a képzés-önképzést támogassa egy tájékoztatási és dokumentációs központ, és jöjjön létre egy bírósági tudományos műhely,
  • a nemzetközi képzési kapcsolatokban való szerepvállalás útján az új oktatási intézmény kelet-közép európai regionális képzési központtá váljon.

Az OIT elfogadta az új képzési központ elnevezését is Magyar Bíróképző Akadémia névvel, amely arra utal, hogy ezt az épületet a képzésünk fellegvárának szánjuk, egy olyan bírósági továbbképzési-tudományos műhelynek, amely beteljesíti a nevében jelzett akadémiai színvonalat. A 3.5. számú állásfoglalás a bírák és segítőik képzése, továbbképzése, a bíróképző központ kialakítása tárgyában támogatta a koncepció elképzeléseit, megjegyezve, hogy e területen is további költségvetési források biztosítására van szükség.

A fentiek szellemében elkezdődött a részletes, valamennyi célcsoportra kiterjedő képzési program összeállítása, majd annak a bíróságokkal történő véleményeztetése. Ennek alapján fogalmazódott meg, hogy a bírósági fogalmazók és titkárok joggyakorlatát a Magyar Bíróképző Akadémia rendszeres, központi képzéssel egészítse ki. A leendő bírák a Magyar Bíróképző Akadémia által még több támogatást kapjanak a jogalkalmazói feladatukra való felkészülésükhöz (pl. tárgyalás-vezetési gyakorlat, határozat-szerkesztés, háttértudományok bevonása, stb.) A bírák és a bírósági vezetők képzésénél nagyobb teret kapjon a tréning-formájú képzés, amely a résztvevők aktívabb közreműködésére épít. A Magyar Bíróképző Akadémia igyekezzen az igazságügyi alkalmazottakat minél szélesebb körben bevonni a központi képzési programokba, ezáltal elősegítve a szakszerű és a valóban ügyfélközpontú bírósági ügyintézést.

A Magyar Bíróképző Akadémia részletes képzési tervéről a 84/2005. (V.3.) OIT határozat döntött, amely létrehozta a Tájékoztatási és Dokumentációs Központot, valamint rendelkezett az intézmény jogállásáról. A fogalmazók kiválasztása és joggyakorlata szabályozásának tekintetében további egyeztetést írt elő az Igazságügyi Minisztériummal. A Tájékoztatási és Dokumentációs Központ segítette a Magyar Bíróképző Akadémia képzési feladatainak ellátását, módszertani központként támogatta a bírósági könyvtárak együttműködését, valamint a létrehozandó központi könyvtári és jogi szakirodalmi dokumentációs adatbázis révén szakirányú tájékoztatással kívánta szolgálni a bírák tevékenységét és tudományos kutatásait.

A 154/2005. (X.4.) OIT határozat, a bírósági fogalmazók központi felvételi eljárásának bevezetését határozta el, és országosan egységesen érvényesülő, objektív szempontok alapján kívánta rendezni a kiválasztást. A központi felvételi szabályozás lényege, hogy a fogalmazói álláshelyeket országosan kell meghirdetni, majd a nyilvános pályázatok alapján a Magyar Bíróképző Akadémia írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát szervez. A leendő munkáltató a sikeres felvételit tett pályázók közül nevezheti ki a bírósági fogalmazókat.

A 190/2005. (XII.6.) OIT határozat elfogadta a Magyar Bíróképző Akadémia feladatait és költségtervezetét, egyben döntött arról is, hogy az OIT Hivatalának szervezeti egységeként kezdje meg a működését. Az OIT 8/2006. (I.10.) számú határozata a Magyar Bíróképző Akadémia irányítását ellátó vezető jogállását főosztályvezetői tisztségben határozta meg.

Az említett sokrétű képzési és szervezési feladat teljesítésével párhuzamosan az OIT Hivatala elkészített és benyújtott egy pályázatot az Európai Unióhoz az Átmeneti Támogatások programjára, a „Bíróképző iskola létrehozatala” elnevezéssel. Az eszközbeszerzési támogatást az OIT Hivatal az épület berendezésére és informatikai rendszerének kiépítésére igényelte. A támogatás elnyerése érdekében tett erőfeszítéseinket megerősítette a magyar kormány is, hiszen a 2018/2005. (II.10) Korm. határozat a bel- és igazságügyi együttműködés keretében a bíróképző iskola megalakítását az Átmeneti Támogatás 2005. évi prioritásaként kezelte. Az OIT Hivatala által az Átmeneti Támogatás program keretében benyújtott pályázatot a PHARE Irányító Bizottság 2005. július 7-én változtatás nélkül jóváhagyta.

Az Európai Unió „Az igazságszolgáltatás fenntartható képzési feltételeinek kialakítása a Magyar Bíróképző Akadémia keretében” címmel 1,78 millió euró támogatást nyújt a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozatalához. A támogatás összegéből 500 ezer euró jutott szakértői segítség igénybevételére, a Magyar Bíróképző Akadémia e-learning rendszerének kifejlesztéséhez 350 ezer eurós összeg áll rendelkezésre, míg az intézmény informatikai és oktatástechnikai eszközökkel való felszerelésére 930 ezer euró volt felhasználható.

2012. január 1. napjával a Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 188 § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a bírák és az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését ellátó intézményt az igazságügyért felelős miniszter a Magyar Bíróképző Akadémia keretein belül alapítja meg. Mindez azt jelentette, hogy a teljes infrastruktúrát (ingó- és ingatlanvagyon tulajdon-, illetve vagyonkezelési jogát, az ehhez kapcsolódó költségvetési előirányzatokat) az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. február 28. napjáig teljes egészében át kellett adnia. Ez alapján az OBH-nak 2012 januárjától egyszerre kellett foglalkoznia az épületegyüttes átadásának előkészítésével, a kötelező képzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések gyakorlati megvalósításával, valamint az OBH elnök stratégiai céljának megfelelő új képzési koncepció kialakításával.

Az oktatási intézmény a korábbi képzési tervnek megfelelően zavartalanul folytatta a tevékenységét. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012 első féléve során tett erőfeszítéseinek köszönhetően megtartotta a korábban kizárólagosan a bírósági képzések színhelyéül szolgáló épületet. A központi képzés helyszínéül szolgáló épületegyüttes végül az OBH kezelésében maradt, és továbbra is az OBH főosztályi jogállású szervezeti egységeként működött tovább. 2012. július 24. napjától ezt az infrastruktúrát Magyar Igazságügyi Akadémia néven kellett tovább működtetni.

Mindezen nehézségek ellenére az Országos Bírósági Hivatalnak fel kellett készülnie arra, hogy a 2013. július 1. napján hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv és a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv alkalmazására fel tudja készíteni a bírákat. Ezen két fontos kódex mellett számos más, a bírói munka szempontjából lényeges jogszabály született, úgy mint az új szabálysértési törvény és az új Munka törvénykönyve. A gyorsan változó jogszabályi környezet arra kényszerítette az Országos Bírósági Hivatalt, hogy rövid idő alatt szervezzen minden bíró részére képzéseket, amely csak regionális (ítélőtáblai) és helyi (törvényszéki) szintű képzésekkel volt kivitelezhető európai uniós források bevonásával.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI törvény 76. § (7) bekezdése a képzéssel kapcsolatos feladatkörében az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének kötelezettségévé tette a központi oktatási feladatokról való döntést és azok végrehajtásának felügyeletét. Feladata továbbá a regionális képzési teendők, a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítés szabályainak meghatározása, illetőleg évente össze kell állítania az egész bírósági rendszerre érvényes központi képzési tervet.

A 2013. október 31. napján hatályos törvényi rendelkezés szerint a Magyar Igazságügyi Akadémia (a továbbiakban: MIA) ellátja a bírák, részben az ügyészek, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés feladatait. 

A Bszi. lehetőséget biztosít az OBH elnökének, hogy külön megállapodást kössön az igazságügyért felelős miniszterrel a Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekről, illetőleg a legfőbb ügyésszel megállapodásban rendezze a képzési együttműködés feltételeit.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012. december 1. napjával dr. Vadász Viktor bírót bízta meg az intézmény vezetésével abból a célból, hogy készítse elő a Magyar Igazságügyi Akadémia intézményi stratégiáját és a bíróképzés átfogó reformját. A teendőket a „Stratégiai Tervek 2013” elnevezésű dokumentum gyűjtötte össze, amely itt érhető el. A tervezési munka 2013 végére ért be, amikor is kiadásra került a Magyar Igazságügyi Akadémia Intézményi Stratégiája, amely itt érhető el.

 

A Magyar Igazságügyi Akadémia vezetői:

Dr. Solt Pál: 2006. szeptember 1. napjától – 2011. július 31. napjáig

Dr. Bánhegyi Gergely: 2011. augusztus 1. napjától – 2012. augusztus 15. napjáig

Dr. Diós Erzsébet: 2012. augusztus 16. napjától – 2012. november 30. napjáig

Dr. Vadász Viktor: 2012. december 1. napjától - 2015. január 15. napjáig

Dr. Nagy Anita: 2015. január 16. napjától - 2015. szeptember 1. napjáig

Dr. Kis Gergely: 2015. szeptember 2. napjától– 2015. december 31. napjáig

Dr. Józsa Ágnes 2016. január 1. napjától

Forrás: a Magyar Bíróképző Akadémia régi honlapja, és MIA Intézményi Stratégia